A Nőkre és Anyákra nehezedő nyomás.Te mit gondolsz?

Nők és anyák is lehetnek sikeresek.

Nagyszerű dolog, ha az emberre valaki gondol és a gondolataival vigyázz rá. Aki szeret, ezt teszi. Gondol és vigyázz rá. Akit nagyon szeret. Gondolataival. Érzéseivel. Szívével. A szívében őrzi Őt, ott védi, oltalmazza. És engedi élni. Néha fájdalmas dolog ez. Mert néha úgy kell engedni élni, hogy valóban nem lehetsz a közelében. Csak távolról csodálhatod Őt, távolról figyelheted. Mégis csodálatos érzés szabadon engedni, akit szeretsz. Engedni, hogy úgy éljen, ahogy a szíve, lelke vezérli, ahogy neki a legjobb. Ahogy szüksége van rá. Elengedni, de nem elhagyni. Hanem messziről figyelni Őt, messziről vigyázni rá. A szívedben. A gondolataiddal, az érzéseiddel, a szereteteddel. És hinni, hogy egy napon visszatér. Bízni benne, érezni, hogy szeretete visszavezeti hozzád. 

Létezik ilyen szeretet. 
Csitáry-Hock Tamás

Anyai sikerek vagy sikerek az életben?

Szerintem is létezik ilyen szeretet és bátran állíthatom, hogy az anyai szeretet az ilyen. Megfigyelted már, hogy néha egyetlen gondolat megváltoztatja az ember további életének folyását? Észre vettem magamon, hogy rendkívül fogékony vagyok mások szükségleteit kielégíteni. Mások mindig fontosabbak voltak, mint saját magam. Így  a saját szükségleteimet és érzéseimet  is alárendeltem  másokénak. Szinte morzsákkal is beértem és észre sem vettem akkor. Mind erre ma döbbentem rá, mikor közölték velem, hogy egyre drágábban adom a festményeimet. Miért segítek másoknak előre jutni, akár a saját magam rovására is? Azt gondoltam, hogy egész eddigi életemben csak ezt tettem. Mindig mások a fontosabbak és akkor én mikor jövök? Ez a felismerés nagyon megdöbbentet, hisz úgy érzem, hogy mi Nők és Anyák többségében mindig másokra gondolunk és támogatunk mindenkit, ahogy csak tudunk. Sőt még az időnkből is áldozunk, hogy legyen meleg étel az asztalon. Annak ellenére is, hogy mink is dolgozunk rendesen és sokkal többet kell dolgoznunk ugyan annyi pénzért, mint a férfiaknak. Miért kellene nekem beérni a morzsákkal? Akkor mikor lesz olyan az életem, hogy érezzem magam valakinek? Egy barátnőm írta  nekem, hogy mennyi mindent csináltam és megkaptam a nagy semmit. Itt vagyok életem felénél és eddig csak dolgoztam és másokat szolgáltam ki. Egész eddigi életemet a munkahelyemen és a konyhába töltöttem. Mindig alárendeltem magam másoknak és egyébként szerettem is főzni és a házimunkát is szerettem. Dolgozni is szerettem. 

Egy Nőnek és Anyának mi lehet a siker?

Neked mi a siker?

Most pedig arra gondolok, hogy még a siker érdekében is képes vagyok beérni a morzsákkal. Aztán eszembe jutott, hogy mikor házvezetőnőnek mentem Diósjenőre azt mondta a tulaj, aki férfi volt, hogy mindent megkaphatnák, ha használnám a bájomat stb…Szóval tényleg egy Nő és Anya azért van, hogy bájologjon és mindent megkap csak csináljam azt, ami a másiknak kell? Hova jutottunk? Az értékem a testemből fakadjon? Borzalom ez az egész. Miért van az, hogy nem veszik észre a munkánkat és még jó szót sem kapunk. Hogy érezzük akkor magunkat valakinek, ha elvagyunk nyomva folyton. Vagy állandóan védekeznünk kellene, mert a férfiak erősebbek és durvák? Hogyan tegyük le magunkról ezt a többletnyomást, mindenhonnan, amit kapunk úton útfélen? Mit tegyünk még, hogy mink is meglegyünk becsülve és olyan életet éljünk,amilyet csak álmunkban álmodunk? 

Nyomás az Anyákon és a Nőkön

Észre vettétek, hogy mennyi nyomás van rajtunk? Jól kell kinéznünk, és mindent meg kell csinálnunk otthon és még menjél dolgozni is. Mi van akkor, ha karriert szeretnél magadnak ? Mi van akkor, ha te is vállalkozni szeretnél? Mi van akkor, ha eleged volt abból, hogy másnak dolgozz. Mi van akkor, ha végre magadnak akarsz jót és nem a szomszédodnak vagy a gyerekeidnek, főleg, ha már felnőttek? Meddig kell még neked a családod minden tagjához idomulnod? Ők miért nem segítenek neked? Ők miért nem idomulnak a családhoz és hozzád? Miért pont a legközelebb álló családtagoknak nem tetszik, ha te a képességeidből szeretnél megélni? Ők miért nem használják a képességeiket és miért dolgoznak mások álmáért? Ahelyett, hogy a saját álmaikért élnének?  Miért ez a sok gyűlölködés és uralkodási kényszer a családokban is? Pedig mindenki csak szeretetre és megbecsülésre éhes és arra, hogy ő is szeressen, hogy ő is számít. Mindenki szeret persze, mondod te. Mégis, ha szeretnének akkor miért ütnek? Miért veszekednek oly sokan? Tényleg ki kell harcolni, hogy szeressenek? Aki szeret az nem tud harcolni és a szeretetet nem lehet kierőszakolni. Mekkora csapás az, ha pont a családod ilyen. El lehet ezt viselni? El lehet viselni, ha otthagynak és élik a külön világukat csak azért, mert te a kiaknázod a benned rejlő képességeidet? 

Rettenetesen nehéz ezt elviselni. Majdnem belehaltam és mégis itt vagyok. Itt vagyok, mert többet akarok a morzsánál. Itt vagyok, mert lábra álltam és a családom segítsége nélkül. Úgy kezdődött, hogy jött egy gondolat, hogy gazdagon és boldogan akarok élni a képességeimből és most akarom, nem a halálom után. Elkezdtem nemet mondani és elkezdtem kérni. Ekkor kezdtem el a kalandos életemet élni. Sok mindenen mentem keresztül, mire idáig elértem és rájöttem a dolgok lényegére. Nem kérek a morzsákból és igen is fizessék meg a munkámat és tartsák tiszteletben az életemet.

Meddig kell még kitartani egy Nőnek és Anyának, hogy észre vegyék?

folytatás következik